Hozzávalók

• 2 evőkanál kókuszolaj
• 1 nagy fej vöröshagyma, felaprítva
• 2 gerezd fokhagyma, reszelve
• 3 cm friss gyömbér, meghámozva, reszelve
• 1 evőkanál Garam Masala
• 2 teáskanál őrölt római kömény
• 1 -2 teáskanál őrölt koriander
• 1,5 teáskanál őrölt fűszerpaprika
• 1 teáskanál kurkuma
• fél teáskanál őrölt cayenne bors
• 700 g passzírozott paradicsom
• 170 g vöröslencse
• 600 g édesburgonya, meghámozva, felkockázva
• só
• 1 nagy csokor koriander
• A tálaláshoz pirított tökmag vagy kesudió, friss koriander, basmati rizs

Elkészítés

1. A kókuszolajat egy nagy lábasban közepes hőfokon felmelegítjük. Hozzáadjuk a felaprított vöröshagymát, a reszelt fokhagymát és a gyömbért, amit üvegesre dinsztelünk. 
2. Ekkor hozzáadjuk a fűszereket, a passzírozott paradicsomot, illetve a friss koriander felaprított szárát. Néhány perc alatt összefőzzük. 
3. A fűszeres paradicsomos alaphoz keverjük a vöröslencsét, a felkockázott édesburgonyát és a sót. Felöntjük 2-2,5 dl vízzel. Lefedve addig főzzük, amíg a lencse és az édesburgonya már majdnem megpuhult. Ha szükséges, közben pótoljuk  a folyadékot. Végül a kókusztejet is hozzáöntjük. Fedő nélkül puhára főzzük a curry-t.
4. Az elkészült ételt megszórjuk friss, aprított korianderrel, pirított tökmaggal. Basmati rizzsel tálaljuk.

Ha tetszett a bejegyzés kövess Facebookon, illetve Instagramon is!

Imádjuk a házi készítésű gnocchit, ez a sütőtökös-gorgonzolás verzió pedig az egyik nagy kedvencünk.

És ha már nekiállunk a házi gnocchi készítésének, érdemes egyből dupla adagot készíteni, mert nagyon jól fagyasztható.

Hozzávalók:

A sütőtökös gnocchihoz:

• 600 g sült sütőtök, pürésítve
• kb. 300 g finomliszt (lehet több vagy kevesebb kell, ez a sütőtök víztartalmától függ)
• 1 egész tojás
• só, bors

A kakukkfüves-gorgonzolás mártáshoz:

• 2 dl habtejszín
• 3 ág friss kakukkfű
• 120 g gorgonzola (én dolce változatot használtam)
• 50 g mascarpone
• só
• pirított dió és gorgonzola a tálaláshoz

Elkészítés:

1. A sütőtököt puhára sütjük, pürésítjük. (Ha a sütés során sok vizet engedni, azt csöpögtessük le, mert ha nagyon vizes a sütőtök sok liszetet fog felvenni.) Sózzuk, borsozzuk, hozzáütjük a tojást, majd a lisztet is belekeverjük. Egynemű, formázható masszává gyúrjuk. (Nekem egy picit tapadt a tészta, de ha a formázásnál jól belisztezzük, könnyű vele dolgozni.) 
2. A tésztából lecsípünk egy nagyobb darabot, lisztezett deszkán  henger alakúra sodorjuk, majd 3-4 cm-es darabokra vágjuk. Forró, sós vízben addig főzzük, amíg fel nem jönnek a víz tetejére. A kész gnocchikat leszűrjük.
3. Közben elkészítjük a mártást. Ehhez a tejszínt a kakukkfűvel, a gorgonzolával egy lábasba tesszük, összeforraljuk, (addig, amíg a gorgonzola elolvad) a végén belekeverjük a mascarponét, ízlés szerint sózzuk.
4. Tálaláskor a gnocchit megöntözzük a mártással, megszórjuk pirított dióval, és még egy kis gorgonzolát morzsolunk rá.

Ha tetszett a bejegyzés kövess Facebookon, illetve Instagramon is!

A spárgaszezon lassan a végéhez közeledik, de én még hoztam nektek egy zseniális reggeli receptet, amiben ez a szezonális zöldség a főszereplő.

Hozzávalók:

• 250 g finomliszt
• 2 teákanál sütőpor
• 250 g félzsíros túró
• 200 ml tej
• 4 nagy méretű tojás szétválasztva
• 80 g friss kecskesajt
• nagy csipet só, frissen őrölt bors
• 500 g spárga (tisztítatlan súly)
• tejföl és füstölt lazac a tálaláshoz

Elkészítés:

1. A spárgát megmossuk, fás végeit eltávolítjuk, majd körülbelül 6-7 cm-es darabokra vágjuk. Lobogó, sós vízben 2 perc alatt megfőzzük, majd leszűrjük.
2. A palacsintákhoz egy tálba mérjük a lisztet, elkeverjük a sóval, a borssal és a sütőporral.
3. Hozzáadjuk a 4 tojássárgáját, az előre kimért tejet, és a villával áttört túrót.
4. Könnyedén elkeverjük.
5. Lágyabb habbá verjük a tojásfehérjéket.
6. A hab 1/3-át hozzáadjuk a keverékhez, itt nem kell vigyáznunk, nyugodtan keverhetjük erősebben is, a cél, hogy fellazítsa a keveréket.
7. Ezután a maradék habot további két részletben összeforgatjuk a keverékkel. Itt már figyeljünk, hogy a habot ne törjük össze. A kecskesajtot az elkészített palacsintatésztába morzsoljuk.
8. Egy tapadásmentes serpenyőt közepes hőfokon felmelegítünk,  vékonyan kikenjük olajjal.
9. A masszából kisebb halmokat szedünk a serpenyőbe, és elterítjük őket, hogy kb. 8 cm átmérőjűek legyenek, és mindegyikbe teszünk 2-3 spárgadarabot.
10. Mikor már elválik az alja a serpenyőtől, megfordítjuk, és készre sütjük.
11. A palacsintákat tejföllel és füstölt lazaccal tálaljuk.

Ha tetszett a bejegyzés kövess Facebookon, illetve Instagramon is!

Hozzávalók:

A palacsintához:

• 250 g finomliszt
• 2 teáskanál sütőpor
• 4 nagy méretű tojás szétválasztva
• 250 g félzsíros tehéntúró
• 200 ml tej
• 1 nagy csokor medvehagyma (80-90 g)
• körülbelül 3/4 teáskanál só
• frissen őrölt bors

Tálaláshoz:

• 100 g friss kecskesajt
• 6 nagy méretű tojás

Elkészítés:

1. Egy tálba kimérjük a lisztet, elkeverjük a sóval, borssal és a sütőporral.
2. Hozzáadjuk a 4 tojássárgáját, az előre kimért tejet és a villával áttört túrót.
3. Könnyedén elkeverjük, majd a legvégén  a felaprított medvehagymát is belekeverjük.
4. Lágyabb habbá verjük a tojásfehérjéket.
5. A hab 1/3-át hozzáadjuk a keverékhez, itt nem kell vigyáznunk, nyugodtan keverhetjük erősebben is, a cél, hogy fellazítsa a keveréket.
6. Ezután a maradék habot további két részletben  összeforgatjuk a keverékkel, itt már figyeljünk, hogy a habot ne törjük össze.
7.  Egy serpenyőt közepes hőfokon felmelegítünk, vékonyan kikenjük olajjal.
8. A masszából  kisebb halmokat szedünk a serpenyőbe, szétterítjük, hogy kb. 10 cm átmérőjűek legyenek. (A legjobb, ha az első palacsinta egy próba, amit megkóstolunk, és ha kell, akkor még ízesíthetjük a masszát sóval, borssal.)
9. Mikor a palacsinta alja már elválik a serpenyőtől, megfordítjuk, majd  készre sütjük.
10. Közben a buggyantott tojásokat is elkészítjük. Ehhez érdemes mindig friss tojást használni, azzal könnyebb dogunk lesz, a régebbi tojásoknak a fehérje része könnyebben szétválik, nem veszi olyan szépen körbe a a sárgáját.
11.  Egy magasabb falú lábasban vizet melegítünk, addig, amíg gyöngyözni nem kezd, fontos, hogy a víz ne zubogjon! Ha ez megtörtént, sózzuk, majd egy kanállal örvényt képzünk a vízben. A tojásokat üthetjük egyből a vízbe, de könnyebb ha először egy kis tálkába tesszük (én kis szuflé formákba szoktam), és ebből öntjük az örvény közepébe. Néhány perc alatt el is készül a tojás. Ezt úgy tudjuk ellenőrizni, hogy kanállal alányúlunk, és megtapogatjuk. Ha fehérje kellően megszilárdult, a sárgája még puha, kész is. 
12. Tálaláskor a palacsintákra szórjuk a morzsolt kecskesajtott, és ráhelyezzük a buggyantott tojásokat.

Ha tetszett a bejegyzés kövess Facebookon, illetve Instagramon is!

TG aktuális kedvenc receptje következik! Nem gondoltam volna, hogy a favorit sütőtökös ételét, a sütőtökös gnocchit (hú de régen készítettem már) valaha is túlszárnyalom, de ezekkel a palacsintákkal sikerült.

A legjobb, ha rögtön dupla adaggal kezdünk, mert mi ketten percek alatt elpusztítottuk ezeket a csodás, narancsszínű lepényeket, és a “tesztelés” utáni napon már sült is az újabb adag.

Nálunk konfitált kacsacomb kísérője volt, és bár rajongok az omlós-szaftos kacsahúsért, de ez  a palacsinta annyira finom, hogy a hús most csak a másodhegedűs szerephez jutott. 

Parmezán helyett használhatunk érett/közepesen érett kecskesajtot is, így egy erőteljesebb ízvilág fog dominálni a lepénykékben.

Hozzávalók: 

• 200 g sült sütőtökpüré
• 1 tojás
• 80 ml tejföl
• 40-45 g reszelt parmezán
• 180 g finomliszt
• 1 teásskanál sütőpor
• ízlés szerint só

A barnított vajas ropogós zsályához:

• 80 g vaj
• 15-20 zsályalevél

Recept: Mimi Thorisson

Elkészítés:

1. A lisztet a sütőporral elkeverjük.
2. A sütőtőtökpüréhez adjuk a tojást, a reszelt parmezánt, a sót és a tejfölt, majd hozzászitáljuk a lisztes-sütőporos keveréket is.
3. Az egészet alaposan összedolgozzuk.
4. Egy serpenyőt közepes hőfokon felmelegítünk, megkenjük egy kis olajjal.
5. A masszából  kisebb halmokat szedünk a serpenyőbe és elterítjük őket.
6. Mikor a palacsinták alja elválik a serpenyőtől, megfordítjuk, és készre sütjük.
7. A barnított vajas, ropogós zsályához a vajat egy serpenyőbe tesszük, közepes hőfokon felolvasztjuk, majd hozzádobjuk a zsályaleveleket. Néhány perc alatt ropogósra sütjük a leveleket, eközben a barnított vaj is elkészül.
8. A tűzhelyről levéve meglocsoljuk a palacsintákat a barnított vajjal, és megszórjuk a zsályalevelekkel.

Ha tetszett a bejegyzés kövess Facebookon, illetve Instagramon is!

A fantasztikus fotóháttereket köszönöm a fotóhátterek.hu-nak!

Elég hirtelen köszöntött be az ősz, amit mondjuk én cseppet sem bánok. Rajongok ezért az évszakért. A csodaszép színek, a füstös, ám az esőtől mégis friss illatok, a szebbnél szebb zöldségek és a rengeteg zamatos gyümölcs, amivel megajándékoz minkent, egy csoda. És amilyen hirtelen előkerültek a szekrény mélyéről a kabákot, sálak, olyan hirtelen a forró, gőzölgő krémelevesek időszaka is elérkezett. 

A piacozás nálam sokszor átcsap impulzusvásárlásba, holott én tényleg mindig listával indulok neki a hétvégi bevásárlásnak. De amint meglátok egy különlegesen szép zöldséget, gyümölcsöt, vagy éppen egy szezonális különlegességet, amihez ritkán jut az ember, na akkor már borul is az a bizonyos lista, és úgy megyünk haza, hogy majd leszakad a vállunk. 🙂 Így volt ez most is az édesköménnyel és a zellerrel is. Egyiket sem terveztem, de olyan gyönyörű volt mindekettő, hogy sajnáltam volna otthagyni. Miközben megvettem, eszembe jutott a River Cottage egyik része, amit pont előző este néztem. Hugh  egy zelleres-édesköményes krémlevest készített.  Már tudtam is a sorsát a két zöldségnek. 

Tg ugyan nagyon vonakodott az édesköményes leves hallatán, de amikor megkóstolta a sült édesköményt, minden kétsége elszállt. Sülés közben egyébként az édeskömény nyersen jellegzetes, erős, ánizsos íze szinte eltűnik, helyette egy édesebb, karamellesebb aromája lesz. Tudom, hogy még csak október van, de a forró leves kanalazgatása közben valahogy máris karácsonyi hangulatom támadt, Talán a reszelt narancs zamatától, mindenesetre szerintem a karácsonyi menüben is megállja a helyét ez a különlegesen finom krémleves.

Hozzávalók (3-4 személyre):

• 1 nagy fej zellergumó, meghámozva, felkockázva
• 3 közepes méretű édesköménygumó, vékonyan felszeletelve
• 3 fej sonkahagyma vagy 1 fej vörös, megtisztítva, negyedekbe vágva
• 3 gerez fokhagyma, héjastul
• 4-5 szál friss kakukkfű
• só, bors
• fél teáskanál édesköménymag
• 3 evőkanál olívaolaj
• 9 dl zöldségalaplé
• 1,5 dl tejszín 
• 1 narancs reszelt héja

A tálaláshoz:

• néhány darab sült édeskömény
• 2-3 evőkanál pirított tökmag 

Elkészítés:

1. A sütőt 200°C-ra előmelegítjük.
2. Egy alufóliával kibélelt tepsire öntjük a felaprított zellert, édesköményt, hagymát és fokhagymát. Megöntözzük az olívaolajjal, sózzuk, borsozzok, megszórjuk az édesköménymaggal és a kakukkfűvel. Az egészet jó alaposan összeforgatjuk. 
3. A zöldségeket alufóliával lefedve az előmelegített sütőbe toljuk, körülbelül 15 perc alatt puhára sütjük, majd a hőfokot 220 °C-ra emeljük.
4. Az alufóliát eltávolítjuk a zöldségekről, így további 10 percig sütjük, amíg szép aranybarna kéreg nem képződik a zöldségeken.
5. A megsült zöldségeket (néhány sült édesköményt hagyjunk meg a tálaláshoz!), a sült hagymát és a megsült fokhagyma krémesre sült belsejét turmixgépbe tesszük (a kakukkfű is nyugodtan mehet bele), felöntjük az alaplével, majd krémes állagúra turmixoljuk, végül felöntjük a tejszínnel, hozzáadjuk a narancs reszelt héját, ezzel is elkavarjuk.
6. Ízlés szerint lehet változtatni a leves sűrűségén, aki sűrűbben szereti, fokozatosan adagolja az alaplevet.
7. Hogy igazán krémes állagú levest kapjunk, érdemes a leturmixolt levest egy sűrű szövésű szűrőn átpasszírozni. Megkóstoljuk, ha szükséges, sózzuk, borsozzuk.
8. Forrón tálaljuk a sült édesköménnyel és a pirított tökmaggal.

Ha tetszett a bejegyzés kövess Facebookon, illetve Instagramon is!

Nem tudom ti hogy vagytok vele, de én imádom a kukoricát, ilyenkor augusztusban, az igazi szezonjában meg pláne. Ha kukoricáról van szó hajlamosak vagyunk leragadni a főtt kukoricánál és a majonézes kukoricasalátánál, pedig nagyon sok lehetőség rejlik a zsenge, édes szemekben. Grillezve szerintem sokkal szuperebb, mint főzve, mondjuk jófajta fűszervajjal kínálva. Arról nem is beszélve, hogy egy kis citromban/limeban pácolt lilahagymával, sok zöldfűszerrel, kis csilivel máris kész a nehéz majonézes változat egészségesebb és finomabb alternatívája. Ősszel, télen pedig már a fagyasztott változatból melengető krémlevest szoktam készíteni, hol curryvel, chilivel és kókusztejjel, hol csak egyszerűen tejszínnel.   

Odáig vagyok a zöldségekből készített lepényekért, azt hiszem azért, mert én az a csipegetős fajta vagyok, és ez pont olyan egyfalatos “nassolnivaló”. A blogon már szerepel is egy fetás cukkinilepény (ami szintén tízpontos), és nemsokára elhozom nektek a póréhagymás lepény receptjét is, de addig is, itt a kukoricaszezon, úgyhogy ezt próbáljátok ki először. Nálunk bekerült a kedvenc receptek közé. Érdemes dupla adaggal indítani, mert mi ketten 20 perc alatt elpusztítottuk ezt a mennyiséget.

Hozzávalók (15 darabhoz):

• 100 g finomliszt
• 1/2 teáskanál sütőpor
• 1 nagy méretű tojás
• 6 evőkanál tej
• 1 kis csili
• negyed csokor koriander
• 1 újhagyma vékonyan felkarikázva
• 300 g kukorica (körülbelül 3 cső főtt kukoricáról, konzerv is lehet lecsöpögtetve)
• só,bors

A korianderes-citromos joghurthoz:

• 300 g görög joghurt
• fél csokor friss koriander, felaprítva
• fél citrom leve

Recept: Gordon Ramsay

Elkészítés:

1. A lisztet tálba mérjük, hozzáadjuk a sütőport, a tojást, a tejet, habverővel simára kavarjuk. 
2. Belekeverjük a felkarikázott újhagymát, az apróra vágott, kimagozott csilit, a felaprított koriandert és a kukoricákról levágott (vagy konzerv) kukoricaszemeket. Az egészet összekeverjük.
3. Egy serpenyőben 2 evőkanál olajat hevítünk, majd kisütjük a lepényeket (egy lepényhez körülbelül 1 evőkanálnyi mennyiség kell).
4. Közben elkészítjük a korianderes-citromos joghurtot. 
5. A  joghurthoz keverjük fél citrom levét (lime még jobb) és fél csokor apróra vágott koriandert.
6. A kisült kukoricalepényeket a citromos joghurttal tálaljuk.

Ha tetszett a bejegyzés kövess Facebookon, illetve Instagramon is!

A fantasztikus fotóháttereket köszönöm a fotóhátterek.hu-nak!

Ki merem jelenteni, hogy ez az egyik legjobb sós nassolnivaló, amit valaha sütöttem. Amellett, hogy a felnőtteknek tökéletes sör- és borkorcsolya, a gyerekek is garantáltan odáig lesznek ezekért a ropogós kenyérrudakért. Messze túlszárnyalja bármelyik boltban kapható változatát. Ízlés szerint használjuk a kedvenc zöldfűszerünket, én most épp kakukkfű-rozmaring-oregánó keverékét gyúrtam a tésztába, de bazsalikommal, kaporral is isteni. A grissini nemcsak nasiként, de levesekkel párosítva is nagyszerű. 

Hozzávalók:

• 500 g finomliszt
• 20 g friss élesztő
• 1 tk. só
• 1 tk. kristálycukor
• 1,25 dl joghurt
• 1 dl olívaolaj
• 1,5 dl langyos víz
• ízlés szerint zöldfűszerek (kakukkfű, oregánó, rozmaring, kapor)
• durva szemű tengeri só

Elkészítés:

1. A langyos vízben elkeverjük a cukrot, majd belemorzsoljuk az élesztőt. Az élesztőt néhány perc alatt felfuttatjuk.
2. A lisztet a sóval és az aprított zöldfűszerekkel elkeverjük.
3. A lisztes keverékhez adjuk a felfuttatott élesztőt (vízzel együtt), az olívaolajat és a joghurtot.
4. Egynemű tésztává gyúrjuk.
5. A tésztát félbe vagy négy részbe vágjuk (így könnyebb vele dolgozni), majd lisztezett nyújtódeszkán 0,5 cm vastag téglalappá nyújtjuk. Nagyon vékonyan megkenjük vízzel, és meghintjük durva szemű tengeri sóval. A téglalapból 1 cm-es csíkokat vágunk, megtekerjük, majd sütőpapírral bélelt tepsire helyezzük.
6. 170°C-ra előmelegített sütőben (légkeverésen) körülbelül 15 perc alatt aranybarnára sütjük.

Ha tetszett a bejegyzés kövess Facebookon, illetve Instagramon is!

A fantasztikus fotóháttereket köszönöm a fotóhátterek.hu-nak! 🙂

Nincs is jobb, mint a friss, édes, zamatos paradicsomokból elkészíteni ezt az egyszerű receptet. Ilyenkor nyáron nálunk a hideg levesek mennek, olyanok, amikhez még nagyon a tűzhelyet sem kell begyújtani. Ez a gazpacho is ezen levesek  közül való. Főzni nem kell, csak aprítani egy kicsit, a botmixer vagy a turmixgép pedig elvégzi helyettünk a munka legnagyobb részét. Tavaly ugyan már került fel a blogra gazpacho, egy görögdinnyés változat (hm…, mennyire finom is az), de gondoltam jó ha az eredetit is lejegyzem ide! 🙂

Hozzávalók:

• 70 dkg paradicsom 
• 2 közepes méretű fürtös uborka
• 1 kápia paprika
• 2 szál szárzeller
• 1 csokor újhagyma, felaprítva
• 2 gerezd fokhagyma, reszelve
• 2-3 szelet szikkadt kenyér belseje, kockára vágva
• 2 evőkanál olívaolaj
• 2-3 evőkanál vörösborecet
• só, frissen őrölt bors

Tálaláshoz:

• 2-3 szelet kenyér héja (amit a levesbe nem tettünk bele)
• olívaolaj

Elkészítés:

1. A zöldségeket megmossuk, apró kockákra vágjuk,  majd egy nagy tálba tesszük.
2. A felaprított újhagymát, a reszelt fokhagymát, valamint a kenyérdarabokat a zöldségekhez adjuk. Meglocsoljuk a vörösborecettel, az olívaolajjal, sózzuk, bőven borsozzuk, majd az egészet alaposan összeforgatjuk. Fél órát állni hagyjuk.
3. Ezután turmixgéppel az egészet pépesítjük. Annyi vízzel hígítjuk, amivel elérjük a kívánt állagot. ( Mi sűrűbben szeretjük.) A végén kóstoljuk meg, ha szükséges, sózzuk, borsozzuk vagy adjunk hozzá még ecetet. 
4. Egy serpenyőben 2 evőkanál olívaolajon megpirítjuk a kockákra vágott kenyérhéjat, amit a tálaláskor a levesre halmozunk.

Ha tetszett a bejegyzés kövess Facebookon, illetve Instagramon is!

A fantasztikus fotóháttereket köszönöm a fotóhátterek.hu-nak! 🙂

Újabb gyöngyszem Ottolenghi zseniális kompozícióiból. Igazán fantasztikus, ahogy a padlizsán két eltérő textúráját felhasználja a receptben. Egyrészt a grillezett padlizsán puhára sült húsa beleolvad az ételbe, és azt még krémesebbé, gazdagabbá teszi, másrészt ott vannak a ropogósra, pirosra sült padlizsánkockák, amiket legszívesebben elkészítés után rögtön megettem volna. Végül pedig a citrusos ízvilág az, ami az egészet egységgé “varázsolja”, amitől az étel ténylegesen kerek egésszé áll össze.

A rizottó nem kimondottan gyors vacsora, hiszen egyik titka a folyamatos kevergetés. Kevergetés közben ugyanis a rizs kiengedi keményítőtartalmát, amitől az étel elnyeri tökéletes állagát. Persze a tökéletes rizottó elkészítéséhez elengedhetetlen a jó minőségű, kerek szemű rizottórizs, ami lehet arborio vagy carnaroli ( ezeknek magasabb a keményítőtartalmuk ). Ezen kívül az alaplé is kritikus összetevő. Zöldségalaplevet tényleg nagyon gyorsan össze lehet dobni, és ha valaki rászánja magát a rizottókészítésre érdemes saját alaplével dolgozni, mert a végeredmény sokkal finomabb lesz.

Abban viszont egészen biztos vagyok, hogy a konyhában töltött minden percért garantáltan kárpótol majd mindenkit a végeredmény! 🙂  

Hozzávalók:

• 2 közepes méretű padlizsán
• 130 ml olívaolaj
• 1 közepes fej vöröshagyma, felaprítva
• 2 gerezd fokhagyma, reszelve
• 200 g rizottorizs
• 120 ml száraz fehérbor
• 750 ml forró zöldségalaplé
• 1 citrom reszelt héja
• 2 evőkanál citromlé
• 20 g vaj
• 50 g reszelt parmezán
• 15 g friss bazsalikom felaprítva
• só, bors

Recept: Yotam Ottolenghi – Vegetáriánus finomságok

Elkészítés:

1. Az egyik padlizsánt gázlángon vagy sütőben feketére sütjük. Én most forró sütőben sütöttem egy alufóliával kibélelt tepsin addig, amíg a héja fekete nem lett. Kivesszük, hosszában félbevágjuk, majd a puha húsát kikanalazzuk. Héját kidobjuk, húsát nagyobb darabokra vágjuk.
2. A másik padlizsánt 1,5 cm-es kockákra vágjuk. 80 ml olívaolajat egy serpenyőben felforrósítunk, majd több adagban pirosra, ropogósra sütjük a padlizsánkockákat. Tálba tesszük, ízlés szerint sózzuk.
3. A rizottóhoz a hagymát a maradék (50 ml) olívaolajon megdinszteljük. Hozzáadjuk a fokhagymát, körülbelül még 3 percig pirítjuk. 
4. Hozzáadjuk a rizst, elkeverjük, hogy a rizsszemeket az olaj bevonja, 2-3 percig pirítjuk, majd hozzáöntjük a fehérbort, és addig főzzük, amíg szinte elpárolog (kb. 2-3 perc).
5. Ezután a forró alaplevet kezdjük adagolni, egyszerre egy merőkanállal. Mielőtt a következő adagot hozzáadnánk várjuk meg, hogy az előző adagot teljesen felszívja a rizs, közben folyamatosan keverjük.
6. Amikor hozzáadtuk az összes alaplevet, a rizottót lehúzzuk a tűzről. Hozzákeverjük a reszelt citromhéjat, a citromlevet, a vajat, a parmezánt, a grillezett padlizsánt, a felaprított bazsalikomot és ízlés szerinti sót. Az egészet összekeverjük. Tálaláskor a rizottóra halmozzuk a pirosra sütött padlizsánkockákat.

Ha tetszett a bejegyzés kövess Facebookon, illetve Instagramon is!

A fantasztikus fotóháttereket köszönöm a fotóhátterek.hu-nak! 🙂