Nincs is jobb, mint a friss, édes, zamatos paradicsomokból elkészíteni ezt az egyszerű receptet. Ilyenkor nyáron nálunk a hideg levesek mennek, olyanok, amikhez még nagyon a tűzhelyet sem kell begyújtani. Ez a gazpacho is ezen levesek  közül való. Főzni nem kell, csak aprítani egy kicsit, a botmixer vagy a turmixgép pedig elvégzi helyettünk a munka legnagyobb részét. Tavaly ugyan már került fel a blogra gazpacho, egy görögdinnyés változat (hm…, mennyire finom is az), de gondoltam jó ha az eredetit is lejegyzem ide! 🙂

Hozzávalók:

• 70 dkg paradicsom 
• 2 közepes méretű fürtös uborka
• 1 kápia paprika
• 2 szál szárzeller
• 1 csokor újhagyma, felaprítva
• 2 gerezd fokhagyma, reszelve
• 2-3 szelet szikkadt kenyér belseje, kockára vágva
• 2 evőkanál olívaolaj
• 2-3 evőkanál vörösborecet
• só, frissen őrölt bors

Tálaláshoz:

• 2-3 szelet kenyér héja (amit a levesbe nem tettünk bele)
• olívaolaj

Elkészítés:

1. A zöldségeket megmossuk, apró kockákra vágjuk,  majd egy nagy tálba tesszük.
2. A felaprított újhagymát, a reszelt fokhagymát, valamint a kenyérdarabokat a zöldségekhez adjuk. Meglocsoljuk a vörösborecettel, az olívaolajjal, sózzuk, bőven borsozzuk, majd az egészet alaposan összeforgatjuk. Fél órát állni hagyjuk.
3. Ezután turmixgéppel az egészet pépesítjük. Annyi vízzel hígítjuk, amivel elérjük a kívánt állagot. ( Mi sűrűbben szeretjük.) A végén kóstoljuk meg, ha szükséges, sózzuk, borsozzuk vagy adjunk hozzá még ecetet. 
4. Egy serpenyőben 2 evőkanál olívaolajon megpirítjuk a kockákra vágott kenyérhéjat, amit a tálaláskor a levesre halmozunk.

Ha tetszett a bejegyzés kövess Facebookon, illetve Instagramon is!

A fantasztikus fotóháttereket köszönöm a fotóhátterek.hu-nak! 🙂

Az előző töltött cukkinis receptemnél azt állítottam, hogy ezt az ételt nagyon ritkán készítem, most pedig egy hónapon belül felkerül még egy változata. 🙂 Őszinte leszek, picit a kreativitás hiányából fakad a recept, és abból, hogy most tényleg valami egyszerűt és gyorsat szerettem volna összedobni, mert hát ilyen napok is vannak! 🙂 Azt sem gondoltam, hogy felteszem a blogra, hiszen annyi paradicsomos csirkés töltött cukkini recept kering a neten. Hogy miért kerül fel mégis? Mert olyan jól sikerült, hogy azt muszáj  megosztanom veletek. A töltelékbe lévő leheletnyi fahéj, a kuszkusz és a rengeteg bazsalikom teszi igazán különlegessé.  

Hozzávalók:

• 3 közepes méretű cukkini

A töltelékhez:

• 1 nagy fej vöröshagyma
• 3 gerezd fokhagyma
• 500 g csirkemell filé
• 1 doboz aprított paradicsom konzerv
• 200 ml passzírozott paradicsom
• só. frissen őrölt bors
• 1 teáskanál cukor
• 1/4 teáskanál fahéj
• 2 marék kuszkusz
• 1 nagy csokor friss bazsalikom, durvára aprítva
• 1 evőkanál friss oregánó, felaprítva
• 3 evőkanál olívaolaj

A tetejére:

• 250 g mozzarella, vékonyan felszeletelve
• 2-3 szem paradicsom, felkarikázva

Elkészítés:

1. A csirkemellet apró kockákra vágjuk. 
2. A hagymát, fokhagymát  megtisztítjuk, és konyhai aprítóban felaprítjuk. 
3. Egy serpenyőben 3 evőkanál olajon néhány perc alatt megdinszteljük a hagymás keveréket, majd a csirkemell darabokat is hozzáadjuk. Ízlés szerint sózzuk, borsozzuk.
4. A csirkemellet néhány perc alatt lepirítjuk, majd hozzáadjuk a darabolt paradicsom konzervet, a passzírozott paradicsomot, a cukrot és a fahéjat. Addig főzzük, míg a csirkemell el nem készül.
5. Ezután hozzákeverjük a felaprított, friss oregánót, bazsalikomot és a kuszkuszt. ( a kuszkuszt nem kell előre elkészíteni, a paradicsomszósz nedvességét fogja magába szívni, így fog megpuhulni)
6. A cukkiniket megmossuk, félbevágjuk, belsejüket kikaparjuk.
7. Az előkészített cukkiniket sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztatjuk, majd mindegyiket megtöltjük a töltelékkel. Tetejükre mozzarellát és friss paradicsomot teszünk.
8. 200 °C-ra előmelegített sütőben körülbelül 25-30 perc alatt készre sütjük.

Ha tetszett a bejegyzés kövess Facebookon, illetve Instagramon is!

A fantasztikus fotóháttereket köszönöm a fotóhátterek.hu-nak! 🙂

A múlt hét elejét otthon, vidéken töltöttük, mikor visszajöttünk nem igazán volt semmi a hűtőben, de reggelire muszáj voltam valamit összedobni. Néhány üveg áfonyalekvárt (receptet itt, az előző posztomban találtok) hoztunk fel magunkkal, a polcon meg árválkodott egy felbontott zacskó kókuszreszelék, úgyhogy gyorsan ezt találtam ki. A palacsintatésztába ismét zabliszt került, mert tényleg jobb, mint a sima fehér lisztből készült változat.

Az áfonya-kókusz-lime hármas szuperül működik együtt, de ha lime nincs otthon az sem nagy baj, nyugodtan ki lehet hagyni. Viszont ha épp van kéznél kókusztejetek (nem a konzerves, hanem a sima dobozos) tej helyett feltétlen azzal készítsétek. 

Hozzávalók:

• 120 g zabliszt
• 80 g kókuszreszelék
• 1 teáskanál sütőpor
• nagy csipet só
• 1 lime reszelt héja
• 2 nagy méretű tojás
• 170 ml tej (bármilyen magtejjel helyettesíthető)
• 30 g méz
• zsiradék a sütéshez
• áfonyalekvár a tálaláshoz (vagy bármilyen más lekvár. amit szeretünk)

Elkészítés:

1. A száraz hozzávalókat (zabliszt, kókuszreszelék, sütőpor, lime reszelt héja, só) egy nagy tálba mérjük, összekeverjük.
2. Ezután hozzáadjuk a nedves anyagokat (tojások, tej, méz).
3. A palacsintatésztát alaposan kikavarjuk (sűrűbb palacsintatészta állagot kell kapnunk).
4. A palacsintasütőt felmelegítjük, a zsiradékot megolvasztjuk, és közepes lángon kisütjük a palacsintákat. Egy palacsintához 1,5 evőkanál palacsintamasszát használtam fel.
5. A palacsintákat megkenjük áfonyalekvárral, és egymásra rétegezzük.

Ha tetszett a bejegyzés kövess Facebookon, illetve Instagramon is!

A fantasztikus fotóháttereket köszönöm a fotóhátterek.hu-nak! 🙂

Tavaly készítettünk először áfonyalekvárt, és olyan isteni lett, hogy idén sem akartam kihagyni.

A gyümölcs egy részét natúran, a másik felét levendulásan főztem be. A levendula-áfonya kombináció igazán különleges, nem kell aggódni, nem lesz a lekvár szappan ízű, a virág zamata éppen csak kiérződik.

Igaz, hogy a lekvárokat még a héten elején főztem, de már három üveggel el is fogyott. Ettük palacsintával, egyszerűen görög joghurtba és zabkásába keverve is. Mindenhogy isteni, egyszerűen nem lehet megunni. 

Hozzávalók:

• 3 kg áfonya (én erdei fekete áfonyát használtam)
• 2 tasak 4:1 zselésítő ( 3:1 is tökéletes, csak akkor annak megfelelő arányokkal dolgozzunk)
• 400 g kristálycukor
• 2-3 teáskanál citromsav 
• 3-4 teáskanál szárított levendulavirág (muszlin kendőbe vagy teatojásba téve)

Elkészítés:

1. Az áfonyát alaposan megmossuk, majd egy nagyobb lábasba tesszük, hozzáadjuk a levendulavirágot és a citromsavat, közepes lángon elkezdjük főzni. A levendulavirágot nem muszáj muszlin kendőbe csomagolni, simán belekeverhetjük a lekvárba, én azért készítettem így, mert a levendula íze így is szépen kijön, és evéskor nem harapunk rá a levendulavirágokra.
2.  Amikor levet eresztett, és kissé megpuhult az áfonya, belekeverjük a zselésítőt, ezzel 5 percig rotyogtatjuk.
3. Hozzákeverjük a cukrot, további 5 percig főzzük. 
4. Az elkészült lekvárt megkóstoljuk, ízlés szerint adhatunk még hozzá cukrot. A levendulát eltávolítjuk.  Még forrón a sterilizált üvegekbe töltjük.
5. Száraz dunsztban hagyjuk kihűlni.

Ha tetszett a bejegyzés kövess Facebookon, illetve Instagramon is!

 A fantasztikus fotóháttereket köszönöm a fotóhátterek.hu-nak! 🙂

Újabb gyöngyszem Ottolenghi zseniális kompozícióiból. Igazán fantasztikus, ahogy a padlizsán két eltérő textúráját felhasználja a receptben. Egyrészt a grillezett padlizsán puhára sült húsa beleolvad az ételbe, és azt még krémesebbé, gazdagabbá teszi, másrészt ott vannak a ropogósra, pirosra sült padlizsánkockák, amiket legszívesebben elkészítés után rögtön megettem volna. Végül pedig a citrusos ízvilág az, ami az egészet egységgé “varázsolja”, amitől az étel ténylegesen kerek egésszé áll össze.

A rizottó nem kimondottan gyors vacsora, hiszen egyik titka a folyamatos kevergetés. Kevergetés közben ugyanis a rizs kiengedi keményítőtartalmát, amitől az étel elnyeri tökéletes állagát. Persze a tökéletes rizottó elkészítéséhez elengedhetetlen a jó minőségű, kerek szemű rizottórizs, ami lehet arborio vagy carnaroli ( ezeknek magasabb a keményítőtartalmuk ). Ezen kívül az alaplé is kritikus összetevő. Zöldségalaplevet tényleg nagyon gyorsan össze lehet dobni, és ha valaki rászánja magát a rizottókészítésre érdemes saját alaplével dolgozni, mert a végeredmény sokkal finomabb lesz.

Abban viszont egészen biztos vagyok, hogy a konyhában töltött minden percért garantáltan kárpótol majd mindenkit a végeredmény! 🙂  

Hozzávalók:

• 2 közepes méretű padlizsán
• 130 ml olívaolaj
• 1 közepes fej vöröshagyma, felaprítva
• 2 gerezd fokhagyma, reszelve
• 200 g rizottorizs
• 120 ml száraz fehérbor
• 750 ml forró zöldségalaplé
• 1 citrom reszelt héja
• 2 evőkanál citromlé
• 20 g vaj
• 50 g reszelt parmezán
• 15 g friss bazsalikom felaprítva
• só, bors

Recept: Yotam Ottolenghi – Vegetáriánus finomságok

Elkészítés:

1. Az egyik padlizsánt gázlángon vagy sütőben feketére sütjük. Én most forró sütőben sütöttem egy alufóliával kibélelt tepsin addig, amíg a héja fekete nem lett. Kivesszük, hosszában félbevágjuk, majd a puha húsát kikanalazzuk. Héját kidobjuk, húsát nagyobb darabokra vágjuk.
2. A másik padlizsánt 1,5 cm-es kockákra vágjuk. 80 ml olívaolajat egy serpenyőben felforrósítunk, majd több adagban pirosra, ropogósra sütjük a padlizsánkockákat. Tálba tesszük, ízlés szerint sózzuk.
3. A rizottóhoz a hagymát a maradék (50 ml) olívaolajon megdinszteljük. Hozzáadjuk a fokhagymát, körülbelül még 3 percig pirítjuk. 
4. Hozzáadjuk a rizst, elkeverjük, hogy a rizsszemeket az olaj bevonja, 2-3 percig pirítjuk, majd hozzáöntjük a fehérbort, és addig főzzük, amíg szinte elpárolog (kb. 2-3 perc).
5. Ezután a forró alaplevet kezdjük adagolni, egyszerre egy merőkanállal. Mielőtt a következő adagot hozzáadnánk várjuk meg, hogy az előző adagot teljesen felszívja a rizs, közben folyamatosan keverjük.
6. Amikor hozzáadtuk az összes alaplevet, a rizottót lehúzzuk a tűzről. Hozzákeverjük a reszelt citromhéjat, a citromlevet, a vajat, a parmezánt, a grillezett padlizsánt, a felaprított bazsalikomot és ízlés szerinti sót. Az egészet összekeverjük. Tálaláskor a rizottóra halmozzuk a pirosra sütött padlizsánkockákat.

Ha tetszett a bejegyzés kövess Facebookon, illetve Instagramon is!

A fantasztikus fotóháttereket köszönöm a fotóhátterek.hu-nak! 🙂

Ilyenkor júliusban az ember csak kapkodja a fejét a piacokon, legalábbis én biztos. Csodaszép zsenge zöldségekkel, friss zöldfűszerekkel és zamatos gyümölcsökkel találkozunk mindenhol. Mindig nagy a dilemmám, hogy a szezon melyik “sztárját” válasszam. TG igazi nagy kedvence a sárgabarack, és mivel még idén a lekvárfőzésig nem jutottam el, gondoltam addig is “kárpótolom” egy pitével. Persze a lekvárfőzés sem maradhat el, a hétvégén vagy jövő héten mindenképpen szakítok rá időt, mert egy biztos, sárgabaracklekvár nélkül nem állhat a kamrapolcunk.

Ez a recept most a crumble és a klasszikus pite keveréke. Igazán nagyszerű, ahogy a két ropogós, ám textúrájában mégis különböző réteg között megbújik a már szinte lekvár állagúra sült sárgabarack , és a melegtől folyóssá vált marcipán. Magában vagy akár egy kis vaníliával kikevert marcarponéval is tökéletes.

Hozzávalók (24 cm-es tortafomához):

A tésztához:

• 20 dkg finomliszt
• 10 dkg hideg vaj
• 6 dkg porcukor
• 2 tojássárgája
• 1 citrom reszelt héja
• csipet só

A töltelékhez:

• 20 dkg marcipán
• 80 dkg sárgabarack (kimagozva)
• 2 evőkanál kristálycukor

A morzsához:

• 6 dkg finomliszt
• 6 dkg zabpehely
• 6 dkg vaj
• 4 dkg kristálycukor 

Elkészítés:

1. A tésztához a lisztet elkeverjük a porcukorral, a citrom reszelt héjával és a csipet sóval. A vajat felkockázzuk, és a lisztes keverékhez adjuk. Ujjunkkal összemorzsoljuk, végül hozzáadjuk a tojások sárgáját. Egynemű tésztává gyúrjuk. Fóliába csomagolva fél órára a hűtőbe tesszük. Ha letelt a fél óra, kivesszük, kinyújtjuk és kibéleljük a piteformát, majd további fél órát pihentetjük a hűtőben.
2. A pihentetések alatt a tölteléket és a morzsát is elkészítjük.
3. A sárgabarackot megmossuk, kimagozzuk, feldaraboljuk, majd a cukorral összekeverjük.
4. A morzsához a lisztet, a zabpelyhet és a csipet sót egy tálban összekeverjük. Hozzáadjuk a darabokra vágott vajat, majd a kezünkkel elmorzsoljuk. Végül a cukrot is belekeverjük.
5. A marcipánt porcukorral meghintett nyújtódeszkán a piteforma átmérőjével (24 cm) azonos nagyságú körré nyújtjuk.
6. A sütőt előmelegítjük 180°C-ra.
7. A hűtőből kivett tésztát villával megszurkáljuk, betesszük a sütőbe, és 15 percig sütjük. Kivesszük, az alját kibéleljük a marcipánnal, megtöltjük a sárgabarackos töltelékkel, megszórjuk a morzsával, majd további 20-25 percig sütjük, amíg a morzsa kissé meg nem pirul. 

Ha tetszett a bejegyzés kövess Facebookon, illetve Instagramon is!

Mikor, ha nem most, a grillszezon kellős közepén tehetnek jó szolgálatot a különböző csatnik. Ezek az édes, savanyú, fűszeres szószok tökéletesen illenek a faszén felett sült húsokhoz, de ha kicsit előre gondolkodunk, egy hűvösebb őszi estén jófajta sajtok mellé kínálva is nagyszerű lesz. 

A csatnikészítés már-már gyerekjáték, hiszen mindent beledobálunk a lábasba, körülbelül fél órát rotyogtatjuk, és már tehetjük is a kamrapolcra a teletöltött üvegeket. Most épp meggyből készítettem, de nagy kedvencem még a rebarbarából és a szilvából készült változat is. A tavalyi őszi-téli szezon kedvence pedig ez az ötfűszeres körte-alma csatni volt nálunk.

Most rosé kacsamellhez ettük, amihez még egy fantasztikus lencsesalátát is készítettem, ennek a receptjét is hozom nektek.

Hozzávalók:

• 700 g kimagozott meggy
• 4 közepes fej sonkahagyma vagy 1 nagy fej vörös
• 30 g friss gyömbér, reszelve
• 1 teáskanál szegfűbors, mozsárban megőrölve
• 65 ml vörösborecet
• 90 g kristálycukor
• 1 nagy csokor friss koriander
• 2 evőkanál olaj

Elkészítés:

1. A hagymákat félbevágjuk, vékonyan felkarikázzuk. Az olajon puhára dinszteljük. Hozzáadjuk a reszelt gyömbért, majd körülbelül 2-3 perc alatt ezt is megpirítjuk.
2. Hozzákeverjük a kimagozott meggyet, a megőrölt szegfűborsot, az ecetet és a cukrot. Addig főzzük közepes lángon a csatnit, amíg sűrű, sziruposra nem fő. Ha nagyon elfőné a levét, kis vizet tehetünk alá. 
3. A kész csatnihoz hozzákeverjük a felaprított koriandert, majd befőttes üvegekbe töltjük.

Ha tetszett a bejegyzés kövess Facebookon, illetve Instagramon is!

A fantasztikus fotóháttereket köszönöm a fotóhátterek.hu-nak! 🙂

Akinek nincs otthon a kertben josta bokor, az sajnos  csak igen ritkán juthat hozzá ehhez a gyümölcshöz. Én szerencsés voltam, mert a Lehelen épp lehetett kapni egy árusnál, azonnal le is csaptam rá. A josta íze egyébként a feketeribizli és az egres keveréke, és mivel mi ezeket is nagyon szeretjük, így ez a savanykás gyümölcs is nagy kedvencünk lett.

Hétfőn este pont Nigella Egész évben nyári ízek könyvét lapozgattam inspiráció gyanánt, abban pillantottam meg az egreskrém névre hallgató receptjét. Ez pont kapóra jött, hiszen a jostából készített desszertet nem akartam túlbonyolítani, szerettem volna a gyümölcs természetes ízét hangsúlyozni. Így született meg, ez a szinte már receptnek sem nevezhető, könnyű, habos jostakrém, ami bármilyen savanykás gyümölccsel bátran elkészíthető.

Hozzávalók:

• 500 g josta ( helyettesíthetjük egressel, ribizlivel, rebarbarával, málnával és áfonyával is)
• 4-5 evőkanál cukor (függ a gyümölcs savasságától)
• 3 dl habteszín
• 1 vaníliarúd kikapart magja

Elkészítés:

1. A jostát megmossuk, a szárát és a “bajszát” eltávolítjuk. Egy lábasba tesszük a cukorral, majd közepes lángon néhány perc alatt puhára, sziruposra főzzük a gyümölcsöt. Kóstoljuk meg, ha kell, ízlés szerint édesíthetjük még. Hagyjuk teljesen kihűlni.
2. A tejszínhez hozzáadjuk a vaníliarúd kikapart magját, nem túl kemény habbá verjük. 
3. A felvert vaníliás tejszínhabhoz adjuk a josta “kompótot”, összeforgatjuk.

Ha tetszett a bejegyzés kövess Facebookon, illetve Instagramon is!

A fantasztikus fotóháttereket köszönöm a fotóhátterek.hu-nak! 🙂

Érdemes kísérletezni a különböző gabonafélékkel ( quinoa, amaránt, hajdina, árpa, köles, kuszkusz, bulgur), hiszen így igazán változatossá tudjuk tenni étrendünket. ( A hajdina, az amaránt és a quinoa nem gabonák, de mivel magjukat úgy fogyasztjuk, mintha gabonaféle lenne, én ebbe a csoportba sorolom ) Nem mindig csak az unalmas, főtt, fehér rizs és krumpli kerül majd asztalra köretként, arról nem is beszélve, hogy mennyivel több hasznos tápanyagot tartalmaznak. Igazán sokoldalúak, kínálhatjuk melegen vagy hidegen, tehetjük levesekbe, de köretként és magában salátaként is kiválóak.

Ha a keresőbe beütitek a quinoa szót elég sok találatot fogtok kapni, ahol részletesen írnak erről az élelmiszerről, de azért néhány sorba én is összeszedem nektek a leglényegesebb infókat.

A bolíviai Andokból származó quinoának különböző fajtái vannak: vörös, fekete és fehér változatban kapható. A fehérnek a legenyhébb az íze, az állaga könnyű, a fekete ízben markánsabb, és a textúrája is tömörebb, a kettő között helyezkedik el mind ízben, mind pedig állagban a vörös. A quinoa tápanyagokban nagyon gazdag, teljes értékű fehérjeforrás. Kiemelkedően magas a rosttartalma, rengeteg vitamint ( B, C, E), valamint ásványi anyagot (kalcium, magnézium, vas, foszfor) tartalmaz. Ami pedig pluszban zseniális, hogy nagyon gyorsan, bő tíz perc alatt el is készíthetjük.

A blogra áprilisban felkerült a gránátalmás hajdinasaláta, ami nagyjából megegyezik ezzel a recepttel, csak most a szezonalitásnak megfelelően a gránátalmát meggyre cseréltem, illetve hajdina helyett quinoával készítettem. Yotam Ottolenghi receptje még mindig zseniális!!!!!!

Hozzávalók:

• 200 g quinoa
• 5 szál szárzeller, kis kockákra vágva
• 3 evőkanál olívaolaj
• 2,5 evőkanál balzsamecet
• 2 kis gerezd fokhagyma, reszelve
• 1 csokor apróra vágott kapor
• 1 csokor apróra vágott petrezselyem
• fél teáskanál őrölt szegfűbors (kihagyható)
• 200 g megy, kimagozva
• só, frissen őrölt bors
• 250 g Halloumi sajt

Elkészítés:

1. A quinoa-t kétszeres mennyiségű vízben 10-15 perc alatt megfőzzük.
2. A puhára főtt quinoa-t lecsepegtetjük, és egy nagy keverőtálba tesszük. Még forrón hozzáadjuk a felkockázott zellerszárat, az olívaolajat, az ecetet, a fokhagymát, a szegfűborsot, kevés sót és borsot. Az egészet összekeverjük, hagyjuk teljesen kihűlni.
3. Ha kihűlt, hozzáadjuk a zöldfűszereket, valamint a kimagozott,felezett meggyet, ezzel is alaposan összeforgatjuk. Megkóstoljuk, ha szükséges sózzuk, borsozzuk.
4. A halloumit kevés olívaolajon egy serpenyőben megsütjük, a salátát a grillezett sajttal kínáljuk.

Ha tetszett a bejegyzés kövess Facebookon, illetve Instagramon is!