Ha valaki a túrós receptek sorát szeretné bővíteni, hát íme egy nagyszerű olasz pite, ami persze eredetileg ricottából készül, de nyugodtan használhatunk helyette krémesebb fajta túrót is. A kandírozott citromhéj igazán különlegessé teszi, és ha valaki egy picit bevállalósabb még narancsvirágvizet is adhat a töltelékhez. Én ezt most sajnos kifelejtettem, de legközelebb már biztosan teszek bele.
A receptet itt találtam, és egyébként Giorgio Locatelli: Ízek Itáliája című könyvéből való, amire már nagyon régóta vágyok, és remélem, hogy nemsokára már ezzel a kötettel is gyarapodni fog a receptes könyveim száma. 🙂
Hozzávalók (26 cm-es piteformához):
A tésztához:
A ricottás töltelékhez:
Elkészítés:
A tésztához a puha vajat a cukorral,a sóval és a vanília kikapart magjaival együtt habosra keverjük, majd egyesével hozzátesszük a tojássárgákat. Mindig csak akkor adagoljuk a következő sárgáját, amikor az előzőt már jól elkevertük. Ezután hozzáadjuk a lisztet, és homogén tésztává gyúrjuk. Két sütőpapír között kinyújtjuk, kibéleljük a piteformát, és 1 órára a hűtőszekrénybe rakjuk .
A sütőt 180°C-ra előmelegítjük. A pihentetés leteltével a formát kivesszük a hűtőből, és a tésztát villával néhány helyen megszurkáljuk. A sütőben 7-8 perc alatt elősütjük (addig, amíg egy pici színt kap, de ne barnuljon meg).
A töltelékhez először a sodót készítjük el. A tejet egy kis lábasban forráspontig hevítjük. Közben a tojássárgákat a cukorral és a keményítővel fehéredésig habosítjuk, majd hozzáöntjük a felmelegített tejet. Az egészet visszaöntjük a lábasba, majd alacsony lángon besűrítjük (puding sűrűségűnek kell lennie). A sodót hagyjuk teljesen kihűlni.
A kihűtött sodóhoz keverjük a ricottát, a durvára vágott étcsokoládét, a kandírozott citromhéjat, és belereszeljük a citrusok héját. Végül a tojásfehérjét kemény habbá verjük, majd ezt is óvatosan a ricottás-sodós krémbe forgatjuk.
Az elősütött pitetésztába öntjük a tölteléket, és további 35-45 percig sütjük. Akkor jó, ha már nem remeg a töltelék, de tűpróbakor a pite közepébe! szúrt hústűn/fogpiszkálón még egy pici tészta marad. Teljesen kihűtjük (csak így szeletelhető szépen).
Ha tetszett a bejegyzés kövess Facebookon, illetve Instagramon is!
